Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Mao, a gyilkos

2018.07.11


maoamo.jpg1893. december 26-án született Mao Ce-tung, aki a Kínai Népköztársaság teljhatalmú vezetője volt 1945-től haláláig. Személyi kultuszának köszönhetően Kínában a mai napig az egyik legjelentősebb „forradalmár”, ill. a kommunista világ kiemelkedő alakja. Munkássága azonban a „kulturális forradalomnak” álcázott népirtás volt, amely során alig 10 év alatt Kínában 70 millió ember lelte halálát. Ezzel Mao a történelem legkegyetlenebb és legtöbb áldozatot követelő diktátora lett, amelynek se előtte, se utána nem volt párja az emberi történelemben.

Mao Hunan tartomány egy kis falujában született, Saosanban. 1911-ben katonaként részt vett a kínai polgári forradalomban, majd tanító lett. 1920-ban ismerkedett meg a kommunizmus eszméjével és a Kínai Kommunista Párt tizenkét alapítójának egyike lett. A 20-as években személyes karrierjét építette, valamint a párt tömegbázisát kívánta létrehozni. 1927-re szembe került az akkoriban az országot javarészt irányító Kuomintanggal.

Az 1930-as években a Kínai Kommunista Pártnak már saját „állama” volt Kínában. A hosszú menetelésnek hívott úton, mikor is a munkás-paraszt Vörös Hadsereg elindult Jenan felé, a sereg 90%-át vesztette el, ennek köszönhetően Mao hatalma a pártban megszilárdult. 1931-ban ismét „szövetségbe” került a Kuomintanggal a Jenanok elleni háború során. Ez a szövetség a háború végig, 1945-ig fennmaradt. Mao a háború után megerősödött hadseregével szembefordult a Kuomintanggal, és 1949. október 1-én kikiáltották a Kínai Nép-köztársaságot. A Kuomintang ekkor menekült Tajvan szigetére, ahol Maotól függetlenül megalapították a Kínai Köztársaságot.

1954-ben Mao lett az ország hivatalos államfője. Belekezdett a kommunista Kína felépítésébe. A Nagy Ugrásnak nevezett program alapja az volt, hogy a Szovjetunióhoz hasonlóan iparosítja az országot Ehhez a szovjetektől technológiát kért, Kína pedig terményeivel fizetett. A központilag irányított élelmiszerelvonásnak köszönhetően hatalmas éhezés tombolt az országban.

25_23295_786520_a23af34083bc18fbcd6755ed27ce66ac_44d9dc_301.jpgMao és Sztálin viszonya sosem volt felhőtlen. Azonban Sztálin haláláig viszonylag stabil volt a két diktátor és ezáltal a két ország viszonya. Mao mindig arra törekedett, hogy méltó partnere legyen Sztálinnak. A grúz gyilkos halála után Mao szerette volna betölteni a kommunista világ irányítójának szerepét, azonban nem tudott komoly befolyást gyakorolni az új szovjet vezetésre, és a kelet-európai kommunista országokra sem.

1964-1966-ban kezdődött meg a „kulturális forradalom” Kínában. Lényegében Mao ekkor számolt le az összes politikai ellenségével, illetve mindenkivel, aki szerinte veszélyes lehetett a hatalmára. Létrehozta a fanatizált fiatalokból álló Vörös Gárdát, akik a legbrutálisabb eszközökkel semmisítették meg politikai ellenfeleiket. A vörösgárdisták felelősek azért, hogy elpusztították Kína több ezer éves múltra visszatekintő kulturális műemlékeit, iratait, szobrait. A vörösgárdisták könyveket égettek, műemlékeket romboltak és megpróbálták eltörölni Kína történelmi örökségét. A kulturális forradalom 70 millió áldozatot követelt, és az ország teljes gazdasági és társadalmi válságban zuhant, amelyet utódai feladata volt megoldani. Ez volt Mao nagy teljesítménye, amit méltán dicsőít a történelem. Méltán dicsérik azt az embert, aki hatalmát arra használta, hogy egy egész országra vérontást és pusztítást hozzon...

maxresdefault.jpgA kulturális forradalom enyhülésével a hidegháború alatt megkezdődött a közeledés az Egyesült Államok és Kína között. Mao 1972-ben találkozott Nixon elnökkel, ami bár látványos eredményt nem hozott, mégis elindította Kínát a nyugati nyitás felé vezető úton. Mao ekkortájt már gyógyíthatatlan betegségben szenvedett, és mivel egyre nehezebben tudta megőrizni szerepét, megindult a hatalmi harc a pártban. 1976. szeptember 9-én halt meg, utóda pedig Teng Hsziao-ping lett. Mao bebalzsamozott teste a mai napig Pekingben található.

Mao Ce-tung neve egy lapon említhető Sztálinéval vagy akár Leninével. Vezetése alatt országában éhezés, káosz, népirtás volt. Mao azonban mesteri szinten űzte ezeket, hisz egy több ezer éves kultúra pótolhatatlan emlékei vesztek el munkásságának hála. 70 millió áldozatával pedig nagyobb pusztítást vitt véghez, mint a II. világháború összes áldozata világszerte. Ezzel a teljesítményével Mao a legkegyetlenebb szörnyeteg lett az emberiség történelmében.


Csengeri Áron - Kitartás.net